research
  • 05 Nov
  • 2021

Toldot hetiszakasz (B’résit könyve 25:19-28:9)

A hetiszakasz dióhéjban:
Izsák és Rebeka húsz évet élnek együtt gyermekáldás nélkül, mígnem meghallgatja Isten imáikat, és Rebeka megfogan. Nehéz terhességet él át, mert a „fiúk tusakodnak bensejében”, akikről az Örökkévaló elárulja az ősanyának, hogy két nemzet van a méhében, melyek soha nem lesznek egyformán erősek, és az idősebb fogja szolgálni a fiatalabbat. Az elsőként születő Ézsau sarkát szorongatva születik meg Jákob, az előbbiből „vadász, a mező embere lesz”, az utóbbi „jámbor”, a tanulás sátrának állandó lakója. Az édesapa Ézsaut, az anya Jákobot szereti jobban. Egy nap a vadászatból éhesen hazatérő Ézsautól Jákob egy tál lencsefőzelékért megveszi az elsőszülötti jogot.
A filiszteusok földjén, Gerár-ban lakó Izsák Rebekát testvéreként mutatja be, attól félve, hogy a rendkívül szép nőt látva valaki megöli őt, hogy megszerezze Rebekát. Végül kiderül, hogy ők valójában férj és feleség, de nem történik semmi rossz, sőt, Izsák meggazdagszik, melynek következményeként a filiszteusok elküldik őt a földről. Izsák kiássa az apja, Ábrahám által ásott, majd a filiszteusok által később betemetett kutakat, az első két alkalommal viszály támad, de a harmadik kút kiásását követően már békesség lesz, majd ezt követően szövetséget köt Gerár uralkodójával, Ávimelehhel.
Izsák megöregszik, a látása elgyengül, és halála előtt meg akarja áldani Ézsaut, aki elmegy, hogy elkészítse apja kedvenc ételét. Rebeka közbeavatkozik, Jákobot Ézsau ruhájába öltözteti, karját és nyakát kecskeszőrrel borítja be, hogy Izsákot megtévessze, és ennek köszönhetően Jákob kapja meg az atyai áldást. Izsák a csalódott Ézsaut is megáldja, de ettől nem csillapodik a testvére iránti haragja, meg akarja ölni Jákobot. Erről értesülve Rebeka elküldi kedvenc fiát testvéréhez, Lábánhoz, Ézsau pedig két hettita felesége mellé egy harmadik asszonyt is talál, Ismael leányát.
 
Egy gondolat a hetiszakaszból:
Jákob nem csak az elsőszülöttség jogát, hanem az atyai áldást is megszerzi testvére, Ézsau elől. Ezt követően az utóbbi haragra gerjed, és Jákobnak el kell hagynia a szülői házat. Az édesanyja, Rebeka úgy intézi, hogy ne tűnjön menekülésnek a távozása, mert azt mondja férjének, Izsáknak, hogy Jákobnak azért kell távoznia, hogy ne a környéken élő lányok közül vegyen feleséget. A terv működik, Izsák megérti felesége érveit, és ennek köszönhetően Jákob úgy indulhat el otthonról, hogy az apja nem abban a hiszemben búcsúzik tőle, hogy az Ézsautól elorozott áldás miatt menekül. A másik hasznos következménye Rebeka eljárásának, hogy a férje megtépázott önbizalma is helyreállhat, hiszen bizonyára Izsákot sem érintette jól, hogy bár ő Ézsuat akarta megáldani, de végül Jákobot részesítette atyai áldásban. A Tóra megörökíti apa és fia utolsó találkozását: „Szólította Izsák Jákobot, megáldotta őt, megparancsolta és mondta neki: Ne vegyél feleséget Kánaán leányai közül” (28:1). Az elmúlt évszázad nagyszerű rabbija volt a Háfec Hájim (1838-1933), aki e szavak kapcsán a történeten túlmutató, mindenki számára fontos tanítást mondott: a mester szerint „a Tóra kiváló példát hoz a helyes apai viselkedésre. Ha egy apának az a szándéka, hogy gyermeke az egyenes úton járjon, akkor nem szabad kérlelhetetlen szigorral, indulattal felé fordulnia, mert így azt válthatja ki, hogy a gyermek csak azért is eltér intő szavaitól. Ennek megfelelően Izsák áldással kezd, és csak ezt követően mondja el utasítását Jákobnak”.
 
Sábát sálom, békés szombatot kívánok!
 
Darvas István rabbi

Események

Közösség