research
  • 14 Jan
  • 2022

Besáláh hetiszakasz (Smot könyve 13:17–17:16.)

A hetiszakasz dióhéjban:

1. felhívás: Izrael gyermekei elhagyták Egyiptom földjét. A legrövidebb út a Földközi-tenger partja mentén vezetett Izraelbe, azonban ezt a területet a filiszteusok foglalták el. A zsidó nép nem állt készen a velük való csatára, ezért Isten a Nádas-tenger felé vezette őket. A fáraót tájékoztatták, hogy Izrael népe „elveszett”, és az egyiptomiak üldözőbe vette őseinket.

2. felhívás: Az egyiptomiak utolérték a tenger partján letáborozó zsidókat. Mózes megpróbálta megnyugtatni népét, hogy csak bízniuk kell Istenben és csendben állva kell figyelniük, ahogyan végez a korszak legerősebb hadseregével.

3. felhívás: Mózes parancsba kapta, hogy nyújtsa ki botját a tenger fölé. Isten felhőtakaróval választotta el a zsidókat az egyiptomiaktól, és egész éjjel keleti szelet fújt. Ahogy a vizek elváltak, Izrael népe Náhson vezetésével behatolt a víztornyot képező falak közé, és átkelt a túlsó partra. Az egyiptomiak üldözték őket a tenger szétválasztott vizeibe.

4. felhívás: Mózes kinyújtotta karját a tenger fölé, és a vizek visszatértek természetes állapotukba, megsemmisítve ezáltal az üldözőket. Izrael tanúja lett Isten félelmetes igazságszolgáltatásának, és hittek Isten valóságában és legmegbízhatóbb szolgájának, Mózesnek a személyében és vezető szerepében. Mózes, majd Mirjám vezetésével a férfiak és a nők is hálaadó éneket mondtak az Örökkévalónak. Az átkelést követő harmadik napon szembejön a hétköznapok valósága: Izrael gyermekei nem találnak vizet, szomjasak, majd egyre hangosabban elégedetlenek lesznek. Isten megmutatja a megoldást, melynek köszönhetően sikerült megitatni és lecsendesíteni az embereket

5. felhívás: Az elégedetlenség újabb hulláma jön, Izrael népe éhes lesz. Mózes fürjeket és mannát ígért és adott a népnek, e csodákat az Örökkévaló szeretetének, gondoskodásának, becsületének és dicsőségének bizonyítékaként mutatták be a zsidóknak.

6. felhívás: Izrael népe szigorú utasításokat kapott a manna összegyűjtését és elfogyasztását illetően. Megismerkednek a szombat (Sábát) intézményével, és egy palack mannát félretesznek az utókor számára.

7. felhívás: A Refidim településre érkező Izrael ismét a víz miatt támadja Mózest, aki ezt fölösleges kihívásnak tekintette az Örökkévaló gondoskodásával és szeretetével szemben. Isten utasította Mózest, hogy a sziklára ütve fakasszon vizet. A hetiszakasz utolsó epizódja az amalék nép indokolatlan támadását beszéli el. Izrael harcosait Mózes segédje, Jozsua vezeti, míg Mózes, Áron és Húr (Mirjám fia) kicsit távolabbról, de egyáltalán nem tétlenül figyelik az eseményeket. Mózes karjait az ég felé emeli, ebben a mellett állók támogatják. Jozsua legyőzi a csatában az ellenséget, Isten pedig parancsba adta, hogy számoljuk fel az amálék gonoszságát, és erről soha ne felejtkezzünk el.

 

Egy gondolat a hetiszakaszból:

A hetiszakasz legismertebb egyben leginkább emlékezetes része a Sás-tengeren való csodálatos átkelésről szól. 116 mondatot olvasunk ezen a szombaton, ebből a fele (58) szól az átkelésről, illetve annak előzményeiről, azonban a második rész már a hétköznapok kevésbé emelkedett hangulatú eseményeivel foglalkozik. A minden csoda három napig tart” ebben az esetben is érvényes volt, hiszen a tenger megnyílását követő harmadik napon a zsidó nép tagjai már nem az átélt csodára, hanem az adott nap legnagyobb problémájára tudnak csak gondolni, éspedig arra, hogy szomjasak, és nincs mit inniuk. Mózes Isten segítségével megoldja az elégedetlenségre okok adó helyzetet, de hamarosan újabb nehézségekkel kell szembesülnie. Például azzal, hogy a nép tagjai ezúttal éhesek: „bár meghaltunk volna az Örökkévaló keze által Egyiptom országában, mikor ültünk a húsos fazék mellett, mikor ehettünk kenyeret jóllakásig, mert kihoztatok minket a pusztába, hogy megöljétek az egész gyülekezetet éhség által”. Mózesék tudják, hogy ez is orvosolható (ld. 5. felhívás), de azt is jelzik, hogy a folyamatos elégedetlenség valójában nem ellenük, hanem Isten ellen irányul: „Reggel pedig majd látjátok az Örökkévaló dicsőségét, mert hallotta zúgolódásotokat az Örökkévaló ellen, mi pedig mik vagyunk, hogy ellenünk zúgolódtok”? (16:7). A Mózes és Áron által mondott „mi pedig mik vagyunk” kifejezést mestereink a kivételes szerénység jeleként értelmezik. A szerénységet a hagyományos irodalom általában értékként tartja számon, de felhívja figyelmünket arra is, hogy könnyen lehet “rosszul szerénynek” lenni. A Kedusat Levi írja: “mindenkinek kötelessége boldognak lenni és örülni annak, hogy az Örökkévalót boldoggá teszi szolgálata. Ha valaki szerénynek akar mutatkozni és azt mondja: ki vagyok én, hogyan lehetnék érdemes arra, hogy örömet okozzak a Teremtőnek? Nos, az ilyen embernek tudnia kell, hogy módunk van megörvendeztetni Istent, és aki ezt máshogy gondolja, az nem szerény, hanem jó úton van a hittagadás felé...”.

 

Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!

5782. Svát 12.

Darvas István rabbi

 

Események

  • 17

    Jan

    2022

    Félévi osztályozóvizsgák

    • 08:00 - 08:00
    • iskola
  • 01

    Feb

    2022

    ELMARAD Nyílt nap leendő elsősök számára

    A tervezett nyílt nap a pandémiás helyzet miatt elmarad!

    A nyílt nap időpontja: 2022. feburár 1. kedd 08:30-11:15 között.

    A nyílt napon három tanítási órát lehet megnézni, majd ezt követően egy rövid tájékoztatón mondjuk el a beiskolázási folyamat következő lépéseit.

    • 08:00 - 13:00
    • iskola

Közösség